index2
„Székelyföld márpedig nem létezik” – halljuk gyakran a román nemzetiségű polgártársaink szájából. Egyesek ugyan is, még mindig nem tudják elfogadni a valóságot, miszerint a román uralom 93. éve után is létezik Székelyföld tömbmagyarsága.

A jogtalan félelem miszerint Románia szívéből, az ősi dákoromán területből egy soha nem létezett, Székelyföldnek nevezett területi autonómiát kanyarítsanak ki, minduntalan arra készteti őket, hogy megtagadják szülőföldünknek még a létezését is. Holott mivel a történelmi Székelyföld Észak-Erdély területének alig egynegyede, egész Erdélyének is tíz százaléka, a magyar határtól három-négyszáz kilométerre fekszik ezért a Magyarországhoz való csatlakozás földrajzilag lehetetlen, ráadásul a magyarok terveiben csak az autonómia szerepel, függetlenségről egyáltalán nincs szó, félelmük tehát teljesen alaptalan. Érthetetlen tehát a honféltök felindulása akik gyűlölettől elvakultan vagdalkoznak, minden olyan alkalommal, amikor székely autonómiáról, közösségi jogokról van szó.

A bocskoros-agyhalott-honfoglalók szerint arcátlanság a részünkről, hogy miközben Erdély magyarságát sikerült felszámolni integrálva őket a románságba vagy legalább is szórványba, kisebbségbe szorítva, előkészíteni őket a nagy beolvadásra, népünk a székelyek továbbra is ragaszkodik a megmaradást biztosító közigazgatási keretekhez, a három megye különállásához, illetve egy régióba kapcsolásához! Mindezt akkor, amikor a román politikai elit annyi áldozatot hozott az ország homogén jellegének megteremtéséért! Amikor ennek biztosítására eladták a szászokat, ill. moldvai és a havaselvi románok millióit telepítették át Erdély magyar és német városaiba. Amikor hagymakupolás templomok százai épültek a magyar településeken is. Amikor a háromszázezer főre becsülhető csángómagyarságnak alig húsz százaléka tud magyarul. Mindezt történelmileg tekintve igen rövid idő alatt! Mivel sikeresen megváltoztak az etnikai arányok, eszményien gyorsan kiépülőben a nagy román álom, az alkotmányban emlegetett egységes nemzetállam, ezért sem akarják nekünk a székelyeknek megengedni még Székelyföld nevének a használatát sem, nemhogy Székelyföld megmaradásának közigazgatási keretet biztosítani.

Szerencsétlenségükre azonban, „a nyavalyás székelyek” nem férnek a bőrükben, nem válnak köddé, nem tűnnek el, nem takarodnak el, e megszentelt ősi román földről! De ha már maradtak sem simultak be az ősi, a Funar által tízezer évesnek nevezett nyelvi közösségbe!

A román homogén nemzetállam illúziója Székelyföld területére lépve kártyavarként omlik össze. Mert hiába tagadják létünknek még a létezését is ha régiónkban minden ennek az ellenkezőjét hirdeti. Léteznek székely közintézmények, szervezetek, kulturális műhelyek, vannak székely termékek, ugyanakkor ma már minden magára is valamicskét adó székelyföldi intézményen ott lobog a székely zászló is, és nem múlhat el úgy egy hivatalos rendezvény vagy sportesemény sem, hogy fel ne hangozzon a székely himnusz is.

Az egyetlen szerencséjük, hogy a Budapestet Bukaresttel gyakran összekeverő külföldiek mit sem tudnak rólunk, a trianoni békediktátum okán a külhonba szakadt székely-magyarokról. Számukra a „Romániában, románok élnek” fogalma érvényesül. Székelyföld és lakói a román határon átlépve sokak számára láthatatlanná válnak. A határon túl még el lehet hitetni, hogy a székelyek által lakott terület – a térkép szerint – az ország szíve nem magyarul dobog.

396172_481667238532538_1617530424_nEzen szeretne most változtatni az Erdélyi Magyarságért Egyesület, ezért felhívással fordulunk minden magát székely-magyarnak való honfitársunkhoz, éljen az bár itthon avagy bárhol a nagyvilágban, hogy igényelje – webáruházunkon keresztül – és használja az autóján Székelyföld nemzetközinek szánt jelzetét a SIC öntapadóst, – amelyből most 10,000 darabot ingyenesen ajánlunk fel az azt igénylőknek – egyben demonstrálva vele történelmi régiónk létezését azok számára is akik még nem hallottak avagy nem akarnak hallani róla! TEGYÜK KÖZÖSEN LÁTHATÓVÁ SZÉKELYFÖLDET!

Advertisements