13085_10200309591570113_2142388001_nAz internet – és különösképp a facebook – veszélyes és egyben csodálatos dolog. Észak-Afrikában diktatúrák buktak meg ezeknek az eszközöknek köszönhetően, zsarnokok menekültek el saját hazájukból, demokratikus fordulatok következtek be. Ezek után teszi fel magának a kérdést az egyszerű magyar ember, hogy akkor ugyanezekkel az eszközökkel a demokratikus Európai Unióban egy kicsiny, 12 ezer négyzetméter területű, (Montenegró és Puerto Rico területével megegyező) magyar régió – Székelyföld – autonómiájának kérdésében is ugyanilyen hatásosak lehetnek-e ezek az eszközök. A válasz: igen, legalábbis ha a change.org nevű online petíciókészítő honlapon a Román Kormány: Ismerje el Székelyföld autonómiáját című angol-magyar kétnyelvű petíció eddig több mint 2000 kitöltőjét kérdezzük.

Kérdésként merül fel természetesen, hogy hány aláírás szükséges ahhoz, hogy egy ilyen internetes petíciót komolyan vegyenek. Nyilván ez nagyon összetett kérdés, amire egyrészt az a válasz, hogy önmagában a petíció kevés, a tüntetéseken is nagy számban részt kell venni, másrészt pedig, hogy minél többen írnak alá egy petíciót, az annál nagyobb nyomás alá helyezi az adott törvényhozó testületet, jelen esetben a Román Parlamentet. Egy ilyen petíciónak a célja részben a hazai, részben a nemzetközi közvélemény és sajtó érdeklődésének a felkeltése. Elvégre, ha több tízezren akarnak valamit annyira, hogy veszik is a fáradtságot és aláírnak egy petíciót, az csak is olyan fontos dolog lehet, amit eddig az állampolgárok passzivitását kihasználva a politikai vezetés szőnyeg alá akart söpörni. Ezért fontos, hogy töltsük ki a petíciót és vegyünk részt a március 10.-ei tüntetésen vagy Marosvásárhelyen, vagy Budapesten a román nagykövetség előtt.

69233_10200309592010124_587894959_n

A székelyeknek olyan szempontból könnyebb dolguk van a katalánokhoz képest, hogy Európa az utóbbi 100 évben az országhatárok szempontjából általában a status quo fenntartására törekszik (a néhány kivétel közé tartozik Koszovó). Viszont az egyes országokon belüli területi autonómiát, mint intézményt, az EU támogatja. Sőt, a Székely Nemzeti Tanács hívta fel a figyelmet Székelyföld területi egységének kérdésével kapcsolatban arra az európai értékre, miszerint „az EU a régiókat nem kijelöli, hanem a létezőket elismeri”. Ezek alapján világosan látszik, hogy a mi feladatunk egyrészt a magyar, másrészt az európai közvélemény és média figyelmének felkeltése, amit ha a március 10.-ei tüntetések és az online petíció segítségével megfelelően hajtunk végre, akkor az európai politikusok szúrós szemmel fognak tekinteni Romániára, ami végül Székelyföld, a román állam általi elismeréséhez vezet majd.

Fontos azonban megjegyezni azt, amit sajnos nagyon sok magyar és román egyaránt félreért az autonómia fogalmával kapcsolatban. Az autonómia nem azonos a függetlenséggel, tehát ha egy régió autonómiát kap, az nem azt jelenti, hogy független országgá válik, hanem azt, hogy nagyobb önállóságot nyer, több kérdésben dönthet saját hatáskörben. Katalónia jelenleg autonóm és függetlenedni szeretne, Székelyföld pedig jelenleg hivatalosan nem létezik, három külön megyéhez tartozik, innen szeretne eljutni az egyesítésig és az autonómiáig. Székelyföld esetében az autonómia azt jelentené, hogy hivatalossá válna a székely zászló és himnusz, a magyar nyelv pedig hivatalos nyelv lenne Székelyföldön (adott esetben az elsődleges nyelv, a román nyelv mellett), hivatalossá válhatna a SIC autójel, illetve a .sic legfelső internetes domain,  továbbá a legtöbb Székelyföldet érintő döntést Bukarest helyett Marosvásárhelyen hoznák meg.

Az is fontos, hogy elcsitítsuk azon kapzsi szirénhangokat, amelyek azt suttogják, hogy az autonómia nem ér semmit, függetlenség kell. Másik oldalról pedig megértessük a román kormánnyal és közvéleménnyel, hogy a székelyek nem függetlenedni akarnak, nem is Magyarországhoz csatlakozni, hanem egyszerűen autonómiát, vagyis önrendelkezést Románián belül, amihez ugyanolyan joguk van Európában, mint a dél-tiroliaknak és a szicíliaiaknak Olaszországban, a vajdaságiaknak Szerbiában, az oroszországi nemzetiségeknek Oroszországban. Ezért fontos, hogy Marosvásárhelyen március 10.-én csak székely zászló, Budapesten pedig csak magyar és székely zászló jelenjen meg. Minden mást a pártlogótól kezdve a Nagy-Magyarország térképes zászlókig mellőzzünk, legalább a tüntetés idejére, mert azok nem a székely ügyet segítik, sőt hátráltatják azt. Ha a szélsőséges és kontra produktív eszméktől tisztán tudjuk tartani ezeket a tüntetéseket, akkor a székely ügy mellé tudjuk állítani nem csak a magyar közvélemény jelentős részét, hanem az európait is. Ha nem, és ne adj’ Isten acélbetétes bakancsos neonácik románzászló-égetésévé fajulna a dolog, az nemcsak az európai közvéleményt ijesztené el a székely ügytől, hanem a magyarországi mérsékelt politikai gondolkodásúakét is. Ezen gondolatokat kérem, hogy fontolja meg mindenki és viselkedjünk határozottan, de békésen a tüntetéseken és ne hagyjuk magunkat provokálni szélsőségesek által, taszítsuk ki magunk közül a balhézni vágyókat, ugyanis a székely ügy megvalósításához szükség van a higgadt magyar-román, illetve székely-román párbeszédre.

HIRDETÉS
Tegyük közösen láthatóvá Székelyföldet!
Advertisements