c.460.276.16777215.0....images.stories.velemeny.diak-level

Láttam az eredményeiteket – és nem voltam meglepődve. Ezt elkúrtuk – ti is, mi is. Mi tudtuk előre, ti reménykedtetek, hogy hátha mégsem. Hátha mégis átcsúsztok a kegyelem taknyán, ahogy ti mondjátok. Fogadd hát úgy ezt a levelet, mint egy még emberi üzenetet – legyen ez A bolond levele a kisfiúnak, amit akkor hallottam legelőször Hobótól, amikor kb. akkora voltam, mint te most. Persze, te nem tudod, hogy néz ki egy bakelitlemez. De az nem is baj. Az a baj, hogy most

úgy érzed, hogy kettétört az életed.

Az a baj, hogy azt hiszed, hogy most kész, vége van, nem lesz, nem lehet ember belőled. Az a baj, hogy nekem meg lelkiismeret-furdalásom van, mert nem vettük komolyan egymást. Az a baj, hogy én már leszartam ezt a tanévet úgy, ahogy volt, mert a másod-, illetve a harmadállásom érdekelt inkább, mert a lecsökkentett fizetésem csak az albérletre futotta.

Tudod te, hogy mit jelent az, amikor kölcsönkérsz a kollégádtól, hogy tudd kifizetni a fűtésszámlát? Tudod te azt, hogy milyen érzés a szomszédaid előtt szégyenkezni, hogy megint négy hónappal vagy elmaradva? Tudod, hogy milyen, amikor a gyereknek cipőt kéne venni és nincs miből? Tudod te, hogy milyen volt, amikor a múltkor az osztálytársatok apja a tanáriban megfenyegetett, s az igazgató utána azt mondta, hogy legyek szíves átengedni ötössel a gyereket, mert az apja „szponzorálja” az iskolát?

Tudod te azt, hogy milyen érzés bemenni egy könyvesboltba és végignézni a könyveken?

Jó, tudom, ti nem olvastok. De akkor is van bennetek valami nagyon helyes, amit sem én, sem a korosztályom többi tagja már nem tud, vagy nem akar megérteni. Tudod, hogy milyen rossz érzés volt az, amikor leröhögtetek, mert azt találtam mondani, hogy a tudás sziget az ismeretek tengerében? És tudod, hogy néha hogy irigyellek, mert hétvégén simán berúgtok, nekem meg otthon kell maradnom, mert nekem csak nagyon ritkán kerül ki a két sörre?

Mi is voltunk fiatalok, mi is lázadtunk, minket sem bírtak a tanáraink – csak akkor mindenkit átlöktek az érettségin, mert a pártnak fontos volt, hogy ne bukjon senki.

Ti már nem vagytok fontosak.

És mi sem vagyunk már fontosak, akiknek az volna a feladatunk, hogy szépre és jóra neveljünk benneteket egy értékeit vesztett kutyavilágban, ahol minden nap azt látod te is és én is, hogy a politikusok csesztetik és kinyírják egymást, hogy a tolvajok, a gazemberek, a csalók-lopók-hazudók, az agresszív majmok vannak a legnagyobb biztonságban.

És, hogy neked már nem lehet példaképed. És azt akarják rád erőszakolni, hogy ne menj egyetemre, hanem csinálj pénzt, seftelj, gazemberkedj, mert úgyis csak az a fontos, és, ha nincs pénzed, akkor elesett és szerencsétlen leszel. Lúzer, ahogy ti mondjátok. Mert pénz nélkül az élet nem egy „háváj”.

Én most elmegyek. Otthagyom a tanügyet, ezt a sulit, amit annyira szeretek. Mert a szeretetből sajnos nem lehet megélni, s nekem két gyerekem van. Fájó szívvel, de meg kell tennem, hiába szerettem annyira, ez nem megy tovább. Nem szabad, hogy tovább menjen, mert rámegy a családom és az egészségem. S bánt az érettségi katasztrofális eredménye is, nem megyek ki az utcára. Mert bánt, hogy nem vettelek komolyan benneteket. S bánt, hogy ti sem.

Tudod mit? Menj le egy kocsmába, menj le egy buliba, rúgj be iszonyatosan, s

üvöltsd ki magadból azt, ami fáj.

Azt, hogy elkúrtad az érettségit, hogy lúzernek néznek a haverjaid, hogy a szüleid legszívesebben kitagadnának. Engem és a kollégáimat pedig felkötnének, mert azt hiszik, hogy csak rajtunk múlott.

És kérd meg a pultost, hogy tegye be a Fields of Athenry-t. Ismered? Tudod, az a szám, amit az írek énekeltek a meccsen… Nézz utána, ott az internet. Meg a Facebook. Ha már Facebook-generációnak hívnak benneteket. És hallgasd meg, ha pedig ismered, akkor énekeld, ordítsd el – mert akkor talán megértesz mindent. Azt, hogy miért búcsúzom el, hogy miért írtam ezt a levelet.

És tudj veszíteni emelt fővel úgy, ahogy én is tudok. Méltósággal. Mert újrakezdés mindig van és lesz. És kapd össze magad.

Mert élni kell és lehet. Bocsáss meg nekem.

Isten veled!

Katona Zoltán
http://uh.ro
 
HIRDETÉS
Erdély-, Székelyföld autósmatricák kaphatók
Reklámok