200238_10Tudomásom van egy kis erdélyi falu még kisebb iskolájáról, amelyet egy lelkes pedagógus házaspár működtet, vezet évtizedek óta. A magyar nyelvű iskolába évek óta egyre kevesebb gyerek iratkozik be és tanul meg anyanyelvén, mert a magyar nemzetiségű szülők, rasszista indítékból, kiveszik és elviszik máshová gyermekeiket. Ok: a roma tanulók növekvő száma az iskolában. Eközben a pedagógusok kenhetik a vajas kenyeret saját kezűleg a fiatal roma gyerekeknek, könyöröghetnek a magyar szülőknek, ne vigyék el gyermekeiket, hasztalan. Csökken a gyermeklétszám, apad az iskolára szánt támogatás. Probléma. Vajon milyen morális alapja van egy olyan kisebbségnek a létezésre, amely saját jövőjét semmisíti meg azzal, hogy pusztán fajgyűlöletből elviszik a gyereket magyar iskolából és sok esetben román iskolába íratják be?

További infóért kattints a képre! 

Ideje volna az erdélyi magyarságnak végre tudatosítania, hogy ha meg akarja menteni a saját bőrét (a románoktól), jó ha azzal kezdi, hogy előbb megmenti a cigányok lelkét. Például úgy, hogy leszáll a magas lóról, lehajol, benéz a nagy karimájú kalap alá, kezet nyújt és bemutatkozik: „Erdélyi magyar vagyok. Kisebbségi sorban élek. És rasszista vagyok.”

A cigányok jelenléte ugyanis – bármennyire is fújtassanak a fajgyűlölők – nagyon fontos a vidéki magyar osztályok fenntartásában. Hargita megyében például 209 olyan iskolai osztály, illetve óvodai csoport működik, amelyben a magukat cigánynak való gyerekek aránya meghaladja a 25 százalékot. Kérdés, hogy fel tudja fogni a cigánygyűlölő szélsőjobbos erdmagyar, hogy milyen hatása lenne a vidéki oktatásra annak, ha ezek a magyarul tanuló cigány gyerekek nem lennének.

serious-business-facebook-cover 2(Kíváncsi vagy? Kattints a képre!) 

A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet becslései szerint Romániában jelenleg 150 ezer magyarul beszélő roma él, vagy ha így jobban érthető: Románia magyar anyanyelvű polgárainak mintegy tíz százaléka roma. Akiket a szociológusok szerint az erdélyi magyarság jelentős erőforrásként használhatna – ha sikerülne felülemelkednie a felsőbbrendűségi komplexusán – úgy a magyar iskolák fenntartásához, mint a magyar anyanyelv megőrzéséhez.

Igen ám csakhogy a cigányokkal nem lehet együtt élni! – mondják sokan.

S közben észre sem veszik azt, hogy a cigányok ma ott tartanak ahol, arról csak és kizárólag mi az ultraemancipált fehér emberek tehetünk. Mi vagyunk azok, akik kiszorítottuk őket a munkaerőpiacról, mi vagyunk azok, akik ahelyett, hogy közmunkaprogramban gondolkodnánk, segélyt adunk nekik, még akkor is, ha utóbbi többe kerül. Majd csodálkozunk azon, hogy az elkényelmesített cigányság nem gondoskodik magán. Miért is tenné. Ha valaki hosszú ideig nem tud gondoskodni magáról, egy idő után már nem is akar. Mi voltunk azok, akik kitiltottuk templomainkból és most azon csodálkozunk, hogy a cigányokkal az élükön egyre inkább erősödnek a neoprotestáns egyházi közösségek.

Szemléletváltás nélkül ugyanis hiába öntjük a pénzt a lyukas fenekű zsákba. A szemléletváltás viszont mindkét félre vonatkozik, a lecsúszott társadalmi rétegeket ugyanis úgy kell(ene) segíteni, hogy a segítségnyújtással ne tegyük tönkre a közösségek önszervező képességét.

banner_9GweSegmYUaWy6sUTovábbi infóért kattints a képre!

Roosevelt amerikai elnök szavaival élve: „ha a rászorulónak szociális segélyt adsz, akkor megmented a testét, ha munkát is adsz, akkor megmented a lelkét is”.

Emlékezzetek: 1990-ben azon emlékezetes fekete márciusi napon, a véres román–magyar összecsapásban a cigányok – a másik kisebbség – a magyarság oldalán álltak ki. Ne feledjétek a: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” csatakiáltás se, amellyel a magyar ajkú erdélyi cigányság bevonult Marosvásárhely főterére, és testi épségüket, szabadságukat kockáztatva álltak ki a gyengébbek mellett az igaz ügyért.

a vasarhely.ro nyomán:
Aszalós István, elnök
Erdélyi Magyarságért Egyesület   
 
KAPCSOLÓDÓ:
Csoda történt Cserdiben – Ez lenne a követendő példa Erdélyben is? 
Advertisements