Kedves erdélyi magyarok!

Budapesti magyarként, Erdéllyel és különösképp a székelyekkel szimpatizáló magyarként érzem szükségét, hogy a romániai elnökválasztással kapcsolatos meglátásaimat külső szemlélőként olvasói levélben megosszam.

Aki Budapesten reggelenként metróval igyekszik iskolába, munkába és ezt az időt a közlekedési eszközzel azonos nevű újság olvasásával tölti, esetleg otthon néz híradót, interneten olvas híreket, az legalább a Ponta, Johannis és Kelemen Hunor neveket fel tudja sorolni a romániai elnökválasztásokkal kapcsolatban. Ami viszont nekem szemet szúrt, az egy internetes cikk címe volt: „A székelyeket nem érdekli a román elnökválasztás”.Amíg az összes román állampolgár 53 százaléka ment el szavazni, addig a két Székelyföldi megye a maguk 30-40 százalék körüli részvételével sereghajtó. Emellett a nem székely magyarlakta területek; a partiumi megyék szavazáson való részvétele is jóval alacsonyabb volt az országos átlagnál.

a-magyarlakta-korzetekben-elmarad-a-reszvetel-az-orszagos-atlagtol

1. ábra: Részvételi adatok a 2014. november 2.-ai romániai elnökválasztásról. Látszik, hogy Erdélyben alacsonyabb a részvétel, mint Havasalföldön vagy Moldvában, Székelyföldön és Partiumban pedig még az erdélyi átlagot is jóval alulmúlja forrás: http://szekelyfold.ma/hirek/a-magyarlakta-korzetekben-elmarad-a-reszvetel-az-orszagos-atlagtol

Ezekből az adatokból én arra következtetek, hogy erdélyi barátaim valamit nem értenek;nem értik a politika lényegét.Azt nem értik, hogya parlamentben az egyes csoportok érdekeinek figyelembevétele arányos a csoport állampolgári aktivitásával. Magyarul: ha a kormány azt látja, hogy egy bizonyos csoport nehezen mozgósítható, belső viszályokkal küzd, a belső viták széthúzáshoz vezetnek, két külön jelöltet indítanak egymással szemben, az embereknek elegük van a saját (!) politikusaikból, nem mennek el szavazni, nem mennek el tüntetni, akkor ezta csoportot elkezdik kevésbé komolyan venni. A székelyek sajnos azt nem értik, hogy minden romániai választás egyben a székely autonómiáról szóló szavazás is,akkor is, ha a szavazólapokon nem szerepel sem az autonómia, sem a Székelyföld kifejezés. Egész Erdély az ott lakó románokat, szászokat, cigányokat, zsidókat és magyarokat beleértve pedig azt nem érti, hogy minden romániai választás egyben Erdély politikai súlyáról való döntés. Márpedig vasárnap egész Erdély szavazási hajlandósága alacsonyabb volt Havasalföld és Moldva szavazási hajlandóságához képest. Az erdélyi magyarságnak lett volna lehetősége, hogy egyetlen olyan magyar elnökjelöltet állítson, akit minden magyar szívesen támogatott volna, aki mozgósítani tudta volna az erdélyi magyarságot annyira, hogy a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban vegyenek részt a választáson, ezáltal azt üzenve Bukarestnek, hogy a magyarok a belső vitáik ellenére egységesen tudnak fellépni, és tudnak mozgósítani. November 2.-át bukta az erdélyi magyarság.

Erdelyi_valasztas

2. ábra: A legtöbbszavazatotszerzőjelöltmegyénként. Látszik, hogyPontáéHavasalföldésMoldva (aholmagas volt a részvétel), Erdélypedig (aholalacsony volt a részvétel) Klaus Johannis-é.A két magyar többségű székelyföldi megyében Kelemen Hunor szerezte meg a legtöbb szavazatot, aki nem jutott be a második fordulóba. forrás: http://valasz.hu/vilag/romania-egy-valasztas-harom-tanulsaga-106143

Szerencsére mentőövként még ott van november 16.-a, amikor is két jelölt közül választhat az erdélyi magyar; a magyarellenes retorikájáról, plágiumügyéről és negatívan megítélt kormányzásáról hírhedté vált bukaresti születésű Victor Ponta, és az erdélyi szász Klaus Johannis között, aki 2000 óta Nagyszeben polgármestere.Magyarországi magyarként azt hinné az ember, hogy egy erdélyi magyar már csak saját történelméből és aktuális helyzetéből adódóan alapvető szimpátiával gondol egy erdélyi szászra, aki az erdélyi magyarokhoz hasonlóan maga is egy nemzeti kisebbség tagja, és aki erdélyiként maga is szívügyének tartja Erdély sorsát,ellenben sok havasalföldi- és moldvai román politikussal, köztük a népszerűtlen regnáló miniszterelnökkel. Az erdélyi magyarságnak megvan a lehetősége, hogy hozzájáruljon a román (fejlődő…) demokrácia első erdélyi elnökének a megválasztásához, aki sokkal „barátibb”, megértőbb és tárgyalóképesebb tárgyalópartner lenne az erdélyi magyarság számára Pontánál.Már csak abból a természetes okból is, hogy maga is kisebbségi és maga is erdélyi. Lehet, hogy ő maga nem támogatja például az autonómiát, de természetszerűleg megértőbb, vagy ha több nem is; semlegesebb lenne a magyarokkal kapcsolatban.Tárgyalóképesebb lenne az autonómia kérdésében is.

Ezzel szemben, amit azutóbbi egy hétben tapasztalok az erdélyi magyar honlapok cikkei alatt írt kommentek között, az a teljes kiábrándultság, negatív hozzáállás, fűszerezve egy kis suttogópropagandával. Sok hozzászóló – ideális jelölt hiányában – a távolmaradásra buzdít; tehát arra, hogy az erdélyi magyarok ne hallassák hangjukat, ne tűntessék fel magukat politikai tényezőként Románia térképén, ne üzenjenek Bukarestnek, ellenben legyenek passzívak, legyenek kiábrándultak, maradjanak csöndben, ne legyen rájuk gondja Bukarestnek. Azt vetik Klaus Johannis szemére, hogy túlságosan meg akar felelni a románságnak (könyörgöm, melyik ország elnöki székéért indul…?), hogy vezetéknevét Iohannis-ra románosította, ezáltal szerintük megtagadva saját szász identitását, továbbá nem támogatja a székely autónómiát, stb. Talán Johannis (vagy Iohannis, teljesen mindegy) tényleg nem az ideális államfőjelölt. De hol és mikor indult a történelem során bárhol is ideális államfőjelölt. Nem sok helyen. Én azt látom, hogy sok székely arra vár, hogy olyan államfőjelölt teremjen elő a semmiből, aki tálcán kínálja az autonómiát. Amíg nem kínálja tálcán senki az autonómiát, addig nem szavaz senkire. Ezért gondolom úgy, hogy sajnos – a székelyek iránti legnagyobb tiszteletem és megbecsülésem ellenére – a székelyek többsége sajnos nem érti, hogy mit jelent az a szó, hogy politika. Hogy miért lenne jó az autonómia szempontjából, ha – megduplázva Székelyföld politikai súlyát – 35 százalék helyett 70 százalék menne el szavazni a székely megyékben. Méghozzá Iohannis-ra. Ez egyrészt üzenet lenne Bukarestbe, hogy a székelyek politikailag aktívak, nem lehet figyelmen kívül hagyni véleményüket. Üzenet lenne ugyanakkor az RMDSZ-nek és Kelemen Hunornak is, akik szembeköpve saját magukat és saját szavazóikat, öncélú politikai érdekekből, kormányzati pozícióik megtartása céljából Pontára való szavazásra buzdítják az erdélyi magyarokat. Ezzel nem állítom, hogy alapvetően rossz és megvetendő dolog, ha egy kisebbségi párt egy kormánykoalíció része lesz.De azt igen, hogy ha ezt öncélú érdekekből, saját választóikról megfeledkezve teszik, akkor ezeknek a választóknak fel kell ébredniük a tündérmesékből, és meg kell vonniuk támogatásukat ettől a párttól. Alternatívák léteznek, és lehet létrehozni továbbiakat.Ezért ha a Székelyföld és a Partium Iohannis-ra szavazna, méghozzá kiemelkedően magas részvételi aránnyal tenné ezt, akkor ez üzenet lenne Bukarest mellett az RMDSZ-nek is, miszerint az erdélyi magyarok nem birkák; szavaznak, de nem úgy, ahogyan azt az RMDSZ székházból lediktálják nekik. Én azt tapasztalom, hogy az erdélyi magyarok közül különösen a székelyek azok, akik – érthető módon valószínűleg az elmúlt száz év sanyarú történelmének köszönhetően – nehezen nyitnak az erdélyi románság felé. Míg ha egy szavazólapon magyar nevet látnak RMDSZ logó mellett, akkor az esetleges unszimpátia ellenére is szívesebben raknak oda egy ikszet, mint egy románosított nevű szász neve mellé. Holott amúgy helyénvaló az lenne, ha az erdélyi magyarság az erdélyi románság felé nyitna közös – Bukaresttel szembeni – regionális érdekeik miatt, és együtt kérnék számon minden román és magyar erdélyi politikuson azt, hogy mennyit tesz Bukarestben Erdélyért.

Harmadsorban ha az erdélyi magyarok nagy aránybanmennének el szavazni, azüzenet lenne ide Budapestre is, miszerint érdemes támogatásunkról biztosítani a székely autonómiatörekvéseket. Mi innen Magyarországról kicsit furán tekintünk az erdélyi magyarok inaktivitására, talán azért is mert ez ellentmond a bennünk a székelyekkel – de talán általánosságban az erdélyi magyarsággal – kapcsolatos képnek, miszerint a székelyek furfangosak, agyafúrtak, nehezen befolyásolhatóak, éles eszűek, kiállnak magukért. Ezzel szemben,amit látunk, az az, hogy sokuk hajlamos felülni buta suttogópropagandáknak, amelyek a szavazástól való távolmaradásra buzdítanak, ne adj Isten Pontát állítják be a kisebb rossznak. Pár éve még az erdélyiek tekintettek furán Magyarországra, amiért a szocializmusból itt maradt, megkövesedett és korrupt szocreál MSZP tudott hatalomra jutni kétszer egymás után. Most mi tekintünk furán Erdélyre, ahol a megkövesedett és öncélú RMDSZ tudta megszerezni a magyar államfői szavazatok 85 százalékát.Az az RMDSZ, amelyik most saját önző céljaiért arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy tagadják meg erdélyiségüket, köpjék szemen saját magukat, no meg erdélyi román, erdélyi szász szomszédjaikat, barátaikat, és szavazzanak Havasalfölddel és Moldvával együtt Pontára, hogy ezzel az RMDSZ hízelegni tudjon a jelenlegi román miniszterelnök-elnökjelöltnek. (Szerk. megj.: Valójában az RMDSZ a választóira bízza a döntést, hogy melyik jelöltet támogassa.)

Joggal veti szemünkre minden határon túli magyar 2004. december 5.-ét, amikor a magyarországi magyaroknak csak a 19 százaléka vette a fáradtságot, hogy népszavazáson kinyilvánítsa azon véleményét, hogy aki magyar és annak is érzi magát – bárhol éljen is -, lehessen magyar állampolgár. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a székely autonómia meneteken még kevesebben vesznek részt, mint 19 százalék. Szavazni is a felénél jóval kevesebben mennek. Talán egyes székelyek azt várják, hogy Budapest kiharcolja nekik az autonómiát, holott ez nem a mi dolgunk. Budapestnek csak az a dolga, hogy támogassa az autonómiát, amennyiben azt a székelyek többsége tényleg akarja. Semmit nem ér, hogy mi itt a Parlamentre szolidaritásból kitűzzük a székely zászlót, amíg az Székelyföldön nem lobog minden második házon, minden közintézményen és a székelyek nem mennek szavazni. Azt tapasztalom, hogy a magyarországi politikusok kezdik levenni kezüket a székelyek autonómiatörekvéseiről, mert nem látják, hogy az igény mellett lenne tenni akarás is a székelyek többségének részéről.

Összefoglalva az eddigi gondolataimat: mivel az első fordulóban Ponta vezetett 10 százalékkal, azt lehet mondani, hogy aki nem megy el szavazni, az Pontára szavaz. Ha viszont az erdélyi magyarság képes produkálni egy 70 százalékos részvételt, akkor el tudja dönteni az elnökválasztást, ami önmagában üzenetértékű. Ha az erdélyi magyarok két hét múlva elmennek szavazni, és Klaus Iohannis-ra szavaznak, akkor Erdélyre szavaznak, egy a magyarok szempontjából tárgyalóképesebb, a magyarok helyzetét jobban megértő elnökre szavaznak, ezen kívül pedig még üzennek is; Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek. Ez jusson el minden székelyhez és erdélyi magyarhoz!

Heizler Tamás
Budapest
Advertisements