dan_sova_uraste_ugurii_si_tiganiiDan Șova a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter, tisztázni szerette volna nyilatkozatát; amiben is a holokauszt kapcsán kijelentette hogy „egyetlen zsidó sem szenvedett Románia területén” – melynek okán egyébként Erwin Simsensohn a romániai zsidó közösség elnöke a kinevezése miatt tiltakozásának adott hangot.

Dan Șova, most egy újabb nyilatkozatában mentegette magát, szerinte az akkori beszédét egyszerűen félreértelmezték, hiszen neki semmi oka sincs arra, hogy sértegesse a zsidó népet:

soda

Fordítás magyarul:

“Nem vagyok antiszemita, mivel nem utálom a zsidókat. Igaz, hogy utálom a cigányokat és a “bozgorokat”; emiatt lehet engem xenofóbiával vádolni ugyan, de ettől én még semmiképp sem leszek antiszemita. Egyébként is minden román utalja a “hazátlanokat” és a cigányokat, ettől még én egy normális ember vagyok.”

Normális vagy csupán, csak a Föld a hülye, hogy megtűr még a hátán!?

FRISSÍTÉS: 

 
Néhányan már rájöttetek, hogy e fenti cikk bizony KAMU a javából. Az a típusú cikk, amit elolvasván “hirtelen elhisz, de aztán rájön, hogy ez a cikk is hirtelen” vagyis csupán egy szerzői agyszülemény. Ez esetben egy a timesnewroman.ro humor portálról átvett írás. Sokan próbálták is jelezni ezt, ám az Õ hozzászólásaikat mostanáig blokkoltuk.
 
Igen beismerjük, manipuláltuk az olvasókat, mi több készakarva ÁTVERTÜK őket.
 
Ám mielőtt felháborodna bárki is nézzen magába és gondolkozzon el egy kicsit:
 
– Miért van az, hogy egy ilyen típusú provokatív írás olvasottsága perceken belül rekordokat dönt? Míg egy “egyszerű-hétköznapi” bejegyzést alig-alig olvas el valaki?
– Csak a rossz hír „A hír”. A jó hírnek már nincs is hírértéke?
– Egyáltalán elképzelhető-e a hírvilág rossz hírek nélkül?
– Mi, olvasók vagyunk így kihegyezve a rossz hírekre ennyire? A hírszerkesztők csupán a mi ösztönös vágyainkat elégítik  ki?

– Romániai magyarként nem érzi cikinek az „erdélyi magyar vagyok, kisebbségi sorban élek és rasszista vagyok” életszemléletet? Mert bizony az erdélyi magyar is elmondhatná: “ÉN A ROMÁNOKAT ÉS A CIGÁNYOKAT UTÁLOM”

Holott gyűlölni valakit nemzeti (vagy faji, szexuális stb.) hovatartozása miatt MINDENHOL bűn, még Székelyföldön is. És hogy itt a románok kevesen vannak, annál nagyobb bűn, mert így gyűlölni kockázatmentes.

Ez a gyűlölet az első lépés azon a meglepően rövid úton, amelynek a másik végén nagyon szomorú dolgok vannak, az emberiség szégyene. Hadd ne részletezzem.

Én magam azt tartom szomorúnak, hogy itt Erdélyben, olyan nemzetként amely megtapasztalta és ma is folyamatosan tapasztalja a gyűlöletet, nem tudjuk ezt határozottan elutasítani. Azt, hogy nem ismerjük fel igazi ellenségünket, a gyűlölködést. Csak a “másik” gyűlöletével van bajunk, a magunkét megtűrjük, vagy éppen támogatjuk?

Mit gondol ön minderről? Írja meg nekünk véleményét?

Hozzászólni a cikk alatti vélemény dobozban lehet!

Aszalós István, elnök
Erdélyi Magyarságért Egyesület

 

H I R D E T É S

Advertisements